Az oroszl�nfej� mak�k� vagy m�s n�ven wanderu (Macaca silenus) a cerk�ff�l�k csal�dj�ba (Cercopithecidae), azon bel�l pedig a cerk�fmajomform�k alcsal�dj�ba (Cercopithecinae) tartoz� faj.

T�bb magyar n�ven is ismert faj, h�vj�k s�r�nyes mak�k�nak �s bark�s p�vi�nnak is (holott semmi k�ze a p�vi�nokhoz, egy�rtelm�en egy mak�k�faj). Az emsemak�k� (Macaca nemerstina) legk�zelebbi rokonai.

El�fordul�sa

Kiz�r�lag India d�lnyugati r�sz�n, a Nyugati-Ghatok hegys�g nedves, �r�kz�ld tr�pusi erdeiben �lnek.

Megjelen�se

F�nyes fekete bund�j�val, felt�n� sz�rk�s hajkoszor�j�val �s szak�ll�val (melyr�l nev�t is kapta), minden bizonnyal ez a mak�k�faj nem�nek legszebb k�pvisel�je. Csupasz arca fekete sz�n�. 45-60 centim�teres hossz�val �s 3-10 kilogrammos tests�ly�val a legkisebb mak�k�fajok k�z� tartozik. Farka, ellent�tben k�zeli rokon�val, az emsemak�k�val, 25 centim�ter hossz� �s fekete bojt van a v�g�n. Fark�nak alakja az oroszl�nra hasonl�t, innen nyerte el angol nev�t (Lion-tailed Macaque), mely oroszl�nfark� mak�k�t jelent. Olykor magyarul is nevezik �gy.

�letm�dja

Nappali �letm�d� es�erd�lak� majmok. Kedvenc tart�zkod�si hely�k a 30 m�ter magas fa�ri�sok lombkoron�ja. N�ha m�gis a f�ld�n keresnek t�pl�l�kot, de a legkisebb gyan�s jelre �jra visszamenek�lnek a f�kra. Ebben a vonatkoz�sban ellent�tes a viselked�s�k legk�zelebbi rokonaikkal, az emsemak�k�kkal, melyek alapvet�en f�ld�n �l� majmok.

Viszonylag kicsi, 10-20 tag� csapatokat alkotnak. A csapat t�bbnyire egyetlen h�mb�l, t�bb n�st�nyb�l �s azok ut�daikb�l �ll. Saj�tos viselked�si forma a csapatot ir�ny�t� h�m hangos ki�lt�sa, ami a t�bbi mak�k�faj eset�ben nem tapasztalhat�. A hanggal nem csak ir�ny�tja, hanem �ssze is tartja csapat�t, a k�zelben lev� egy�b csoportokat pedig figyelmezteti a jelenl�t�kre.

Elterjed�si ter�let�n �l egy m�sik mak�k�faj is, a par�k�s mak�k� (Macaca radiata). Ezzel olykor keveredik is, de t�bbnyire t�rben osztj�k fel az erd�t, a par�k�s mak�k� ink�bb a talajszinten mozog, az oroszl�nfej� mak�k� pedig ink�bb a f�kon.

M�s mak�k�fajokkal ellent�tben lehet�leg ker�lik az ember k�zels�g�t. Tart�zkod�suk abb�l ered, hogy sok�ig vad�sztak r�juk bund�juk miatt �s azoknak a hegyi jelleg� erd�knek is j� r�sz�t kiirtott�k m�r, ahol �ltek.

Az oroszl�nfej� mak�k�k vir�gokkal, gy�m�lcs�kkel, hajt�sokkal, r�gyekkel, di�f�l�kkel t�pl�lkoznak, de elfogyasztj�k a levelek k�z�tt tal�lt rovarokat is.

Szaporod�sa

A n�st�ny 6 h�napig tart� vemhess�ge ut�n, t�bbnyire egyetlen k�lyk�t hoz a vil�gra. Az anya k�lyk�t t�bb mint egy �vig szoptatja �s a fiatal �llat n�gy-hat �vig marad sz�l�csoportj�ban. Ezut�n elhagyj�k csoportjukat �s a n�st�nyek egy m�sik csoporthoz csatlakoznak, melynek �let�k v�g�ig tagjai maradnak. A h�mek megpr�b�lj�k elh�d�tani egy m�sik csoport h�mj�t�l n�st�nyeit, de ez t�bbnyire csak t�bb �v ut�n siker�l nekik.

�lettartama vadon 20 �v k�r�l van, fogs�gban 30 �vig is el�lhet.

Term�szetv�delmi helyzete

Az oroszl�nfej� mak�k� a mak�k�k legink�bb vesz�lyeztetett faja �s egyike a legritk�bb majomfajoknak. A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g (IUCN) becsl�se alapj�n kevesebb, mint 2500 feln�tt egyede �lhet jelenleg. Az �l�hely�n tapasztalt nagyar�ny� erd�irt�s �s a faj emberekkel szembeni fokozott idegenked�se vezetett ilyen m�rv� megritkul�s�hoz.

A faj megment�se �rdek�ben nemzetk�zileg �sszehangolt fajment�si programot ind�tottak. Nagyj�b�l 300 egyed�k �lhet fogs�gban. T�bb eur�pai �llatkertben is tartj�k, de ritkas�gnak sz�m�t. Magyarorsz�gon is csak egyetlen helyen l�that�, a Szegedi Vadasparkban �l egy p�r.