A szerecsenmak�k� (Macaca maura) a cerk�ff�l�k csal�dj�ba (Cercopithecidae), azon bel�l pedig a cerk�fmajomform�k alcsal�dj�ba (Cercopithecinae) tartoz� faj.

El�fordul�sa

Indon�zi�hoz tartoz� Celebesz-sziget�n honos. A szigetnek csak a d�lnyugati r�sz�n fordul el�.

Megjelen�se

A szerecsenmak�k� sz�re s�t�tbarna vagy s�t�tsz�rke. A t�bbi Celebeszen �l� fajt�l f� elk�l�n�t� b�lyege, hogy nincs sz�rcsom�b�l �ll� �st�k a fej�n. Testhossza 60–70 cm, farka nagyon r�vid. a s�lyosabb h�mek testt�mege el�rheti a 10 kg-ot, a n�st�nyek valamivel k�nnyebbek.
Egy n�st�ny

�letm�dja

Nappali �letm�d� es�erd�lak� majmok. T�pl�l�kkeres�s �s alv�s c�lj�b�l sokat tart�zkodnak a f�kon, de sok id�t t�ltenek a talajon is. Celebesz sziget�n nem �lnek r�juk vad�sz� eml�s ragadoz�k, �gy viszonylag biztons�gban vannak a talajon is �s idej�k ak�r 60%-�t is ott t�lthetik. 5-15 egyedb�l �ll� csoportokban �lnek. A kisebb csoportokban csak egy h�m van, a nagyobbakban t�bb is lehet. A fiatal h�mek ivar�retts�g�k el�r�se ut�n sz�l�csoportjuk elhagy�s�ra k�nyszer�lnek, �s sokszor t�bb �vre is egynem� fi�csapatokat alkotnak. Az egyedek jellegzetes grimaszol�ssal kommunik�lnak egym�ssal.

A szerecsenmak�k�k vir�gokkal, gy�m�lcs�kkel, hajt�sokkal, r�gyekkel, di�f�l�kkel t�pl�lkoznak, de elfogyasztj�k a levelek k�z�tt tal�lt rovarokat �s mad�rtoj�sokat is.

Szaporod�sa

A n�st�ny 160-186 napig tart� vemhess�ge ut�n, t�bbnyire egyetlen k�lyk�t hoz a vil�gra. Az ell�sek az es�s id�szakra esnek, amikor t�bb a t�pl�l�k. Az anya k�lyk�t t�bb mint egy �vig szoptatja �s a fiatal �llat h�rom-n�gy �v m�lva lesz ivar�rett. A n�st�nyek t�bbnyire sz�l�csoportjukban maradnak �let�k v�g�ig.

�lettartama vadon 20 �v k�r�l van, fogs�gban 30 �vig is el�lhet.

Rokon fajok
Szerecsenmak�k�k egy csoportja

A szerecsenmak�k� legk�zelebbi rokona az �st�k�s mak�k�.

Celebesz szigete, ahol az a faj is �l, rendk�v�l szabdalt, �gy n�z ki, mintha sok f�lszigetet kapcsoltak volna �ssze. A szigeten t�bb, egym�st�l f�ldrajzilag elk�l�n�lt mak�k� faj �l. Rendszertani besorol�suk sok�ig tudom�nyos vit�k t�rgya volt, v�g�l a szakemberek megegyeztek abban, hogy mind k�zeli rokonai az emsemak�k�nak. Az emsemak�k�-szer� �s�k minden bizonnyal Borne� fel�l hatoltak be Celebeszre, egy kor�bbi f�ldt�rt�neti id�szakban, amikor m�g meglev� keskeny f�ldh�d k�t�tte �ssze a k�t nagy szigetet.

Term�szetv�delmi helyzete

A szerecsenmak�k�t igen er�sen vad�ssz�k �shaz�j�ban, r�szben mert a kertekben �s f�ldeken k�rokat okoz, r�szben mert h�sa �nyencfalatnak sz�m�t. A legnagyobb vesz�lyt azonban a fokoz�d� erd�irt�s jelenti sz�mukra. Becsl�sek szerint nagyj�b�l 1000 egyede �lhet m�g vadon, t�bb elk�l�n�lt popul�ci�ban. A faj st�tusza a Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g szerint „vesz�lyeztetett” (v�gvesz�lyben).

A fajt megment�se �rdek�ben teny�szprogram keret�ben szapor�tj�k. �llatkertekben nem t�l gyakori, Magyarorsz�gon jelenleg sehol sem tartj�k.

Az IUCN a vesz�lyesztetett fajok k�zz� sorolja a szerecsenmak�k�t.