A drill (Mandrillus leucophaeus) a cerk�ff�l�k csal�dj�ba (Cercopithecidae), azon bel�l pedig a cerk�fmajomform�k alcsal�dj�ba (Cercopithecinae) tartoz� faj.

A p�vi�nok k�zeli rokona, de sok tulajdons�ga elt�r azokt�l. Legk�zelebbi rokon�val, a mandrillel egy�tt alkotja a Mandrillus nemet. Az emberszab�s� majmok ut�n ez a legnagyobb ma �l� majomfaj.

El�fordul�sa

Nig�ria d�lkeleti r�sz�n, Kamerunban �s az Egyenl�t�i Guine�hoz tartoz� Bioko sziget�n honos, az ottani es�erd�k lak�ja. Elterjed�si ter�lete sehol sem fedi a mandrill�t, a k�t faj k�z�tt a Sanaga-foly� jelenti a hat�rt Kamerunban.

Alfajai

    Drill (Mandrillus leucophaeus leucophaeus) – ez az alfaj �l az elterjed�si ter�let java r�sz�n, az afrikai sz�razf�ld�n
    Bioko-drill (Mandrillus leucophaeus poensis) – ez az alfaj kiz�r�lag Bioko sziget�n fordul el�

Megjelen�se

K�ls�re igen eml�keztet legk�zelebbi rokon�ra, a mandrillra. A legszembe�tl�bb k�l�nbs�g, hogy a drillh�men hi�nyoznak a mandrillra jellemz� �l�nk arcsz�nek. Sz�rtelen arca koromfekete, k�r�l�tte a sz�rzet feh�r, ami m�g ink�bb kiemeli fekete arc�t. Test�nek t�bbi r�sze s�t�tbarna sz�n�. �lepe a mandrillhoz hasonl�an is v�r�s, b�bor �s k�k sz�n�.

Valamivel kisebb a mandrilln�l, a n�st�nyek testhossza 50-65, a h�mek� 65–75 cm, a farok pedig rendk�v�l r�vid, mind�ssze 5–7 cm-es. A h�mek t�mege 10–20 kg, a n�st�nyekn�l a 5–6 kg-os t�meg a jellemz�.

�letm�dja

�ltal�ban 18-20 egyedb�l �ll� csoportokat alkotva �l, s e csoportokban mindig csak egyetlen ivar�rett h�m �l. Ez a csoportszerkezet k�l�n�sen akkor jellemz�, amikor a gy�m�lcs�k be�r�se miatt ar�nylag sok id�t t�ltenek az �llatok a f�kon. M�skor azonban, amikor a talajszinten kutatnak t�pl�l�k ut�n (ez a gyakoribb eset), a kisebb csoportok nagy, ak�r 200 egyedb�l �ll� hord�v� egyes�lhetnek. Ezeken a hord�kon bel�l a sz�kebb csoportok tov�bbra is �lnek, s az egyes csoportok k�z�tt csak laza kapcsolat alakul ki. �gy l�tszik, ilyen m�don jobban tudnak v�dekezni a ragadoz�k ellen.

�trendje igen v�ltozatos, gy�kereket, gum�kat, k�l�nf�le gyomn�v�nyeket �ppoly sz�vesen fogyaszt, mint magvakat, vagy �ppen apr� gerincteleneket. A gy�m�lcs�t is nagyon szereti, noha az�rt a f�ra kell m�szni, a fam�sz�sban pedig ez az �llat nem t�lzottan �gyes. K�l�n�sen a nagy test� h�mekre igaz, hogy ha fel is m�sznak a f�ra, a v�konyabb �gakra m�r nem mer�szkednek ki, �gy az ott n�v� gy�m�lcs�kh�z csak akkor f�rhetnek hozz�, ha azok magukt�l leesnek.

Szaporod�sa

Szaporod�sa kev�sb� ismert. 6-7 h�nap vemhess�g ut�n egyetlen ut�da sz�letik.

Term�szetv�delmi helyzete

Az erd�irt�s �s a vad�szat a drill �llom�nyait is vesz�lyezteti. Jelenleg kevesebb, mint 3000 egyede �lhet szabadon, �gy egyike a legritk�bb afrikai majomfajoknak A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g a drillt a "Vesz�lyeztetett" kateg�ri�ba sorolta.

Az �llatkertek vil�gszerte k�zdenek az�rt, hogy ezt a fajt megments�k a kihal�st�l. A drill azonban �llatkertekben j�val ritk�bban l�that�, mint a mandrill. Magyarorsz�gon jelenleg sehol sem tartj�k.