A p�vi�nok a Papio nembe tartoz� �vil�gi majmok, amelyek Afrik�ban �s egy kis ter�leten az Arab-f�lszigeten fordulnak el�. Meglehet�sen nagytermet�, nagy csapatokban �l�, mindenev� f�eml�s�k. Hagyom�nyosan �t fajukat k�l�nb�ztetik meg, �m ezt a feloszt�st sz�mos kutat� elveti – sokak szerint csak 2, m�sok szerint viszont 7 faj tartozik ide. A genetikai vizsg�latok a nem tagjai eset�ben m�g gyerekcip�ben j�rnak, �gy egyel�re nincsenek megnyugtat� eredm�nyek.

A n�v eredete

Az �llat tudom�nyos neve, a Papio a v�r�s p�vi�nt jelent� k�z�pkori eredet� spanyol papi�n sz�b�l sz�rmazik, amelyet e faj nevek�nt a francia az angol nyelv is �tvett �s mindm�ig haszn�l. A sz� eredete egy�bk�nt egy afrikai helyi elnevez�s lehetett, amely kapcsolatban �llhatott az �kori egyiptomi p�vi�nistens�g, Babi alakj�val. A papion sz�b�l keletkezhetett azut�n a francia babouin n�v (a „grimasz” jelent�s� francia babou sz�val val� hasonl�s�g hat�s�ra), amit Georges-Louis Leclerc francia term�szettud�s haszn�lt el�sz�r a p�vi�nok tudom�nyos nevek�nt (Histoire naturelle, 1749-1788). A magyarba a holland Baviaan �s n�met Pavian �tj�n ker�lt a sz�.