A komod�i s�rk�ny, komod�i �ri�sgy�k vagy komod�i var�nusz (Varanus komodoensis) a pikkelyes h�ll�k rendj�nek (Squamata), gy�kok alrendj�be (Sauria) tartoz� var�nuszf�l�k csal�dj�nak (Varanidae) egyik �s legismertebb faja.

A vil�g legnagyobb gy�kj�nak testhossza �tlagosan 2-3 m�ter, testt�mege 70 kg. Egy p�ld�ja az izol�lt gigantizmusnak. A szigeten nincs m�s h�sev� �llat, amely evol�ci�s versenyhelyzetet teremthetne.[1][2]

A p�rz�si id�szaka m�just�l augusztusig tart, �s a toj�srak�sra szeptemberben ker�l sor. H�sz toj�st rak, sokszor elhagyott �s�ty�kf�szkekbe, amelyek h�t h�nap ut�n kelnek ki.

A komod�i var�nusz a ma ismert legnagyobb termet� gy�kf�le, ennek ellen�re a legk�s�bb felfedezett var�nuszfaj: 1911-ben egy pil�ta, kis rep�l�g�pe meghib�sod�sa miatt, k�nytelen volt a Komodo-sziget k�zel�ben a tengerre lesz�llni. � volt az els� eur�pai, aki l�tta a hatalmas gy�kot., �s amikor szerencs�s hazat�r�se ut�n besz�molt �lm�ny�r�l, eleinte nem hittek neki.[3] 1912-ben �rt�k le el�sz�r az eur�pai zool�gusok, a bennsz�l�ttek m�r r�g�ta ismert�k ezeket a "sz�razf�ldi krokodilokat".

• Evol�ci�ja
• Elterjed�se
• Megjelen�se
• �letm�dja
• Szaporod�sa
• Komod�i s�rk�ny az �llatkertekben