A csapatokon bel�li hierarchi�t fejlett, komplex kommunik�ci� seg�t fenntartani. A n�st�nyek �s fiatalok �gy fejezik ki al�vetetts�g�ket a h�meknek, hogy fel�je mutatj�k h�ts�jukat (hasonl�an a szaporod�sra �szt�nz� magatart�shoz). A merev n�z�s, a fej felvet�se �s az �n. „fesz�lts�g-�s�t�s”, melynek sor�n kivillannak a h�mek f�lelmetes, kutyaszer� metsz�fogai, egyar�nt a fenyeget�s jelei. A cuppog�s �s fogcsattogtat�s ellenben biztons�g�rzetet kelt a k�zeled� f�lben. Ugyan�gy bar�ts�gos k�zeled�st hivatott jelezni a ritmikus morg�s. A v�ratlan v�szhelyzetek eset�n a n�st�nyek �les vakkant�sokat hallatnak, a h�mek viszont ugat� hanggal h�vj�k fel a vesz�lyforr�sokra csapatuk tagjainak figyelm�t.

K�l�n�sen fontos szerepet j�tszik a b�k�s viszonyok fenntart�s�ban a t�rsas kurk�sz�s, ami els�sorban a n�st�nyek r�sz�r�l ir�nyul a domin�ns h�mek ir�ny�ba. Egy�b testi �rintkez�st is megfigyeltek a t�rsas l�t sor�n: bar�ti �lel�seket �s �rint�seket, de ellens�ges harap�sokat �s �t�seket is. A nagy l�tsz�m� csapatokban gyakoriak, �s fogs�gban is j�l megfigyelhet�ek hangos vis�toz�ssal j�r� konfliktusok, de ezeket a h�mek rendszerint gyorsan megf�kezik fenyeget� fogvillogtat�ssal �s egy-k�t �t�s �s harap�s kioszt�s�val. Val�sz�n�leg ennek a hat�kony vet�lked�selfojt� mechanizmusnak k�sz�nhet�, hogy a gall�ros p�vi�n n�st�nyei k�r�ben nincs meg a sz�mos m�s fajn�l megfigyelhet� bels� hierarchia (legfeljebb a h�mek k�zel�ben t�bb id�t t�lt�, v�dettebb �s kevesebbszer itt l�that� n�st�nyek k�z�tt van st�tusbeli k�l�nbs�g). A rokon n�st�nyek �sszetartanak, �s nagyon gyakori, hogy egy h�mhez csupa egym�ssal testv�ri-f�ltestv�ri viszonyban lev� n�st�ny tartozik.