A fiatal n�st�nyek k�r�lbel�l 4,5, a h�mek 5-7 �ves korukban v�lnak ivar�rett�, de a teljes m�retet csak k�s�bb �rik el. A p�vi�nn�st�ny mintegy hat�ves kor�ra tekinthet� kifejlettnek. A h�mek n�veked�se lassabban, szakaszosan zajlik. Mire ivar�rett� v�lnak, her�ik teljesen kifejl�dnek (m�dot adva n�mi „titkos” szaporod�sra), ezt k�vet�en 7-8 �ves korban testt�meg�k is megdupl�z�dik, �s csak a tizedik �let�v�k bet�lt�se ut�n �rik el a v�gleges m�ret�ket. A m�sodlagos nemi jellegzetess�gek – az ez�st�s gall�r, a vil�gos pofa �s r�zsasz�n far – csak ezt k�vet�en jelennek meg.

A gall�ros p�vi�nok szaporod�sa nem k�thet� �vszakhoz, mivel a n�st�nyek ezt befoly�sol� fog�konys�ga f�ggetlen ezek v�ltoz�s�t�l – igaz, egyes vizsg�latok szerint aff�le „sz�let�si cs�cs” esik m�jus-j�niusra �s november-decemberre.

A n�st�nyek term�keny t�zel�si ciklusa 31–35 napig tart, meg nem term�keny�t�s eset�n kb. 3 napig menstru�ci�s foly�s �rz�kelhet�. Az ovul�ci� idej�vel p�rhuzamosan a n�st�nyek �l�gum�i megduzzadnak, felh�vva a h�mek figyelm�t p�rz�sk�pess�g�kre. A p�rz�s maga t�bb f�zisban zajlik: a n�st�ny far�t tartva felk�n�lkozik a h�mnek, amely t�bbsz�r is (�r�nk�nt �tlag 7-12 alkalommal) megh�gja, mire ejakul�l.

A mintegy 172 napon �t tart� vemhess�g ut�n egyetlen fekete ut�d j�n a vil�gra. A sz�let�sekor 600–900 grammot nyom� k�ly�k az els� h�napokban teljesen anyj�t�l f�gg, akinek bund�j�ba csimpaszkodva k�zlekedik. A szoptat�s kb. 240 napig tart, de k�r�lm�nyekt�l f�gg�en ak�r 15 h�napos korig is kitol�dhat az elv�laszt�s. A k�ly�k gondoz�s�val csak az anya�llat foglalkozik, a h�m a csoport bels� visz�lyokt�l �s k�ls� t�mad�sokt�l t�rt�n� megv�delmez�s�vel j�rul hozz� ut�dai feln�veked�s�hez. (Atyai jelleg� viselked�s legfeljebb �j csapat kialak�t�sakor az e c�lra rabolt fiatal n�st�nyekkel szemben tapasztalhat�.) A n�st�nyek k�r�ben nem ismeretes a k�z�s k�ly�kgondoz�s, b�r a nagyon fiatal – f�leg a m�g fekete sz�r� – p�vi�nok vonzz�k a kifejlett egyedeket, akik gyakran kurk�ssz�k m�s n�st�nyek k�lykeit is.

A n�st�nyek �tlagosan k�t�vente sz�lnek �jra, b�r ismeretesek �vente �s h�rom�vente ell� n�st�nyek is. Elk�pzelhet�, hogy az ut�dnemz�s gyakoris�g�t a t�pl�lts�g foka �s a csoporton bel�l elfoglalt helyzet is befoly�solja. A fogs�gban m�rt adatok alapj�n a legid�sebb ismert gall�ros p�vi�n n�mileg t�bb, mint 37 �s f�l �vig �lt. A szabadban az �let�k val�sz�n�leg j�val r�videbb ideig tart.