Az �kori egyiptomiak mind�ssze k�t majomfajt ismertek, ezek egyike a gall�ros p�vi�n volt. (A m�sik a szavannacerk�f.) El�szeretettel tartott�k h�zi�llatk�nt: s�rkamr�k festm�nyein l�that�, amint p�r�zon vezetik vagy a gyerekekkel j�tszik. Elk�pzelhet�, hogy gy�m�lcsszed�sre is idom�tottak p�vi�nokat. A fajt l�tv�nyos szaporod�sa miatt is nagyra tartott�k, ez�rt nem v�letlen, hogy az �kori afrodizi�kumok egyik alapanyaga a p�vi�n�r�l�k volt.

A p�vi�noknak kultikus jelent�s�ge is volt. A predinasztikus korban im�dott p�vi�nisten, Baba egyes te�ri�k szerint a faj modern elnevez�seinek t�voli alapja. Az �birodalom idej�re a p�vi�nok a b�lcsess�g �s tudom�nyok istene, Thot szent �llataiv� v�ltak. Az egy�bk�nt �biszfej�nek ismert istent gyakran �br�zolt�k p�vi�nfejjel vagy teljes eg�sz�ben p�vi�nk�nt, gyakran a szint�n Thothoz kapcsol�d� holddal a fej�n. (Igaz, gyakorta l�that�ak a Napot felemelt karokkal im�d� p�vi�nok is.) Az �br�zol�sokon a p�vi�nok gyakorta ellen�rzik az �rnoki munk�t, de az id�m�r� v�z�r�kon �s a holtak sz�v�nek m�rleg�n is megjelennek mint a m�r�s fel�gyel�i.

A halottkultuszban szint�n jelent�s szerepet t�lt�tt be a faj. Az egyiptomiak elk�pzel�sei szerint az alvil�g els� kapuj�t p�vi�nok �rzik, illetve a Halottak K�nyve szerint a hal�l ut�ni �letben n�gy p�vi�n �l egy t�zzel telt medence n�gy sark�n. H�rusz n�gy fia k�z�l a Nebethet istenn� v�delm�t �lvez� Hapi p�vi�nfej�, az �t �br�zol� kan�puszed�nyekbe az elhunytak t�dej�t tett�k. Hermopoliszban, Thot szent v�ros�ban egy bonyolult f�ld alatti folyos�rendszerben sz�mos majomm�mi�t temettek el. Ugyanitt Thot m�sik szent �llat�nak, az �bisznek is temett�k el m�mi�it. Az egyik hermopoliszi f�pap, Anh-Her is a szent �llatok k�z� temetkezett. Szakkar�ban szint�n temettek el bebalzsamozott majmokat �s �biszeket. A k�tszintes katakomb�kban falba m�lyesztett f�lk�kbe temett�k a majmokat.