A jagu�r (Panthera onca) a macskaf�l�k egy nagytest�, D�l- �s K�z�p-Amerika tr�pusi �s szubtr�pusi ter�letein elterjedt faja. K�zeli rokons�gban �ll az �vil�gban �l� nagymacsk�kkal, k�zt�k az oroszl�nnal, tigrissel �s leop�rddal.

A jagu�r az �jvil�gban �l� legnagyobb �s leger�sebb macskaf�le �s az egyetlen faj a p�rducform�k alcsal�dj�b�l (Pantherinae), amelyik Amerik�ban fordul el�.

Etimol�gia

A jagu�r elnevez�s egy indi�n sz�b�l ered, melynek jelent�se "aki egy ugr�ssal leter�t". L�v�n j� m�sz�, nemegyszer a leshely�r�l szolg�l� f�r�l ugrik r� gyan�tlanul arra halad� zs�km�nyra.

Sok k�z�p-amerikai �s d�l-amerikai orsz�gban a macsk�t el tigre n�ven ismerik.

Megjelen�se

A jagu�r hasonl�t a leop�rdhoz, �m robusztusabb testfel�p�t�s�, �s nagyobb foltok d�sz�tik bund�j�t. Feje sz�gletesebb, r�videbb, v�gtagjai z�m�kebbek.

A jagu�r az amerikai f�ldr�sz legnagyobb macskaf�l�je, testhossza 162–183 cm, nem sz�m�tva a farokhosszat, mely kb 70–80 cm. Jellemz� marmagass�ga 67–76 cm, s�lya 56–96 kg. A n�st�nyek �ltal�ban 20%-kal kisebbek, mint a h�mek. A D�l-Mexik�ban �s K�z�p-Amerik�ban �l� jagu�rok �ltal�ban kisebbek, a h�mek 50-60, a n�st�nyek 40 kg k�r�liek.

Alfajai

    Panthera onca arizonensis
    Panthera onca centralis
    Panthera onca goldmani
    Panthera onca hernandesii
    Panthera onca onca
    Panthera onca palustris
    Panthera onca paraguensis
    Panthera onca peruviana
    Panthera onca veracrucis

Elterjed�se

Elterjedt D�l- �s K�z�p-Amerika es�erdeiben, mocsaraiban, magashegys�geiben. Rendszerint vizes �l�helyek k�zel�ben �l. Egyedsz�ma sokfel� megcsappant, de kihal�s nem fenyegeti. Elterjed�s�nek �szaki hat�ra az Egyes�lt �llamok d�lnyugati r�szein, f�k�nt Arizon�ban �s �j-Mexik�ban h�z�dik, kor�bban D�l-Kaliforni�ban �s Texasban is �lt.

2004-ben vad�r�k Arizon�ban kaptak lencsev�gre �s dokument�ltak jagu�rokat az �llam d�li r�szein. Jelenleg nem tiszt�zott, de napjainkban �szlelt jelent�sek alapj�n felt�telezhet�en �lland� popul�ci� alakult ki a d�lnyugaton vagy ezek a nagymacsk�k csup�n k�borl�suk k�zben �thaladnak a hat�ron Sonor�n�l, Mexik�b�l. Azonban az Egyes�lt �llamokban a faj a vesz�lyeztetett fajok list�j�n szerepel, teh�t v�delem alatt �ll �s nem vad�szhat�, vagyis, ha b�rhol a d�lnyugaton a nyomukra bukkannak, a t�rv�ny szerint ez az �llat nem zavarhat� meg. �szakon, p�ld�ul Missouri k�rny�k�n tal�lt jagu�rmaradv�nyok tan�skodnak arr�l, hogy ez a faj az Egyes�lt �llamok d�li r�sz�n is elterjedt volt.

�kol�giai szerepe, �letm�dja

�l�helyein a jagu�r cs�csragadoz� faj.

A jagu�r j� �sz�, azon kev�s macskaf�l�k egyik�hez tartozik, melyek ak�r a tigris, kedvelik a vizet. M�sz� tudom�nya is j�. Els�sorban a foly�k k�zel�ben, mocsarakban �s s�r� es�erd�kben fordul el�, ahol az �tl�thatatlan aljn�v�nyzet�ben k�nnyed�n becserk�szheti a zs�km�nyt.

Zs�km�ny�llatai

A szaporod�si id�szakon k�v�l a jagu�r mag�nyosan �l. Vad�szter�lete 25-150 km2 k�r�li. Sz�mos gerinces �llatfajra vad�szik, k�zt�k szarvasf�l�kre, kajm�nra, k�z�ns�ges tap�rra �s pekarif�l�kre. Fogyaszt b�k�kat, tekn�st, egeret, halakat �s ak�r h�zi�llatokat is.

Szaporod�sa
Az anya�llat a nyak�n fogja a k�lyk�t

A fiatal h�mek 3-4 �ves koruk k�r�l, a n�st�nyek 1 �vvel kor�bban �rik el az ivar�retts�get. A n�st�nyek 90 – 110 napos vemhess�gi id� ut�n kb. 1-3 k�ly�knek adnak �letet, k�z�l�k �tlagosan 1-2 �ri meg a feln�tt kort. A kicsik vakon j�nnek a vil�gra, 2 h�t ut�n kezdenek l�tni. K�t �vig maradnak anyjukkal, miel�tt elkezden�nek ter�let ut�n kutatni. �tlagos �lettartamuk a vadonban 10-11 �vre becs�lhet�, fogs�gban ak�r 20 �vig is �lhetnek.

A jagu�r a k�z�p- �s d�l-amerikai kult�r�ban

A jagu�r sz� a d�l-amerikai tupi-guarani nyelvb�l ered. A Jagua sz� a guarani nyelvben „kuty�t” jelent. A jagu�r valaha egy uralkod�i c�m volt, melyet a maja hagyom�nyokban az uralkod� hercegeknek, hercegn�knek �s uralkod�i csal�doknak adom�nyoztak. A helyi emberek a hatalom �s er� szimb�lum�nak tekintett�k. A maja civiliz�ci�ban �gy hitt�k, hogy a jagu�r k�zvet�ti az �l�k �s holtak kommunik�ci�j�t �s megv�di a kir�lyi csal�dokat. A maj�k t�rsuknak tekintett�k a szellemvil�gban. Az azt�kokn�l l�tezett egy elit harcos oszt�ly, melynek tagjait jagu�rharcosoknak h�vt�k.

Melanizmus

A ritka melanisztikus p�ld�nyok teljesen feket�k, �m a foltok mint�zata k�zelebbr�l n�zve rajtuk is l�that�. Mint a leop�rd fekete sz�nv�ltozata – a fekete p�rduc – eset�ben is k�zismert, a fekete jagu�r sem alkot k�l�n alfajt. A fekete testsz�nt egy domin�ns �r�kl�d�st mutat�, de igen ritka genetikai all�l okozza, ami sokkal ritk�bb, mint a leop�rdn�l. A feket�n�l sokkal ritk�bbak a feh�r (de nem alb�n�) p�ld�nyok.

Hibridek

�llatkertekben olykor m�s nagymacsk�kkal hibridiz�l�dik.

Egy�b

�llatkertekben ritk�bb, mint a t�bbi Panthera nembe tartoz� rokona. A jagu�rok megment�se �rdek�ben az eur�pai �llatkertek egys�ges t�rzsk�nyvet vezetnek a faj �sszehangolt teny�szt�s�r�l. Magyarorsz�gon k�t �llatkertben tartanak jagu�rokat. A Ny�regyh�zi �llatparkban egy jagu�r teny�szp�r �l, melyeknek t�bb alkalommal sz�lettek k�lykei �s t�bbsz�r el�fordult, hogy annak ellen�re hogy mindk�t sz�l� fekete, foltos k�lyk�k sz�lettek. jelenleg is van k�t k�lyk�k, k�t n�st�ny, egy fekete �s egy foltos.2007-ben pedig egy fekete sz�n� ny�regyh�zi sz�let�s� h�m �s egy foltos, n�met �llatkertb�l val� n�st�ny jagu�r k�lt�z�tt be a Szegedi Vadasparkba.