A puma (1993 �ta Puma concolor, el�tte Felis concolor) �szak-, K�z�p- �s D�l-Amerik�ban �l� macskaf�le ragadoz�. A puma az egyetlen �llatfaj, ami – Kaliforni�t kiv�ve –, eg�sz Amerik�ban vad�szhat�, m�g akkor is, ha a k�lykeit szoptatja. Nagys�ga ellen�re nem tud b�gni, �m ehelyett dorombol, �s ha fogs�gba ejtik, h�tborzongat� emberszer� sikolyokat hallat. J�val k�zelebbi rokons�gban �ll a h�zimacsk�val, mint az afrikai oroszl�nnal. Egy�b ismert elnevez�sei m�g a kagu�r, hegyi oroszl�n, p�rduc, ez�storoszl�n, catamount �s festett macska. A puma sz� a kecsua indi�n nyelvb�l ered. Braz�li�ban a tupi nyelvb�l ered� su�uarana-nak nevezik, �m m�g egy�b nevei is ismertek. T�ny, hogy az angol nyelvben a pum�nak t�bb mint 40 k�l�nf�le elnevez�se van.

�szak-Amerik�ban, f�leg az Egyes�lt �llamokban maga a p�rduc elnevez�s a pum�ra vonatkozik, hab�r a fekete p�rduc meghat�roz�st kiz�r�lag a leop�rdok vagy jagu�rok melan�zisos v�ltozat�ra haszn�lj�k. Eur�p�ban �s �zsi�ban a p�rduc elnevez�s a leop�rdra vonatkozik �s a pettyes �s fekete leop�rdra egyar�nt haszn�latos. D�l-Amerik�ban a p�rduc a jagu�rt jelenti �s egyar�nt haszn�lj�k a pettyes �s fekete egyedekre is. A melan�zist okoz� g�n m�s macskaf�l�kn�l is el�fordul, mint p�ld�ul az oroszl�n, tigris, leop�rd, jagu�r, karak�l, jaguarundi, szerv�l, ocelot, margay, v�r�s hi�z, Geoffroy-macska eset�ben; azonban melanozios eseteket m�g soha nem dokument�ltak a Puma concolorn�l, b�r a helyi legend�k szerint a „fekete p�rducok” l�teznek. A feljegyzett anekdot�k kiemelked�ek az Egyes�lt �llamok keleti r�sz�n lev� Appalache-hegys�gben, azon a helyen, ahol a P. concolor elterjedt volt �s az 1800-as �vek v�g�re teljesen kiirtott�k, �s ahol a popul�ci�k terjed�s�t nem dokument�lt�k, 2005-re visszatelep�tett�k.

A DNS elemz�sek meg�llap�tott�k, hogy a puma felt�telezhet�en eg�sz k�zeli kapcsolatban �ll a jaguarundival �s az �szak-amerikai gep�rddal (Miracinonyx, m�ra kihalt), de az igazi gep�rdokkal nem. A puma nem �ll k�zeli rokons�gban a t�bbi nagymacsk�val, mint p�ld�ul a leop�rdokkal �s az oroszl�nokkal.

Ezen �llatoknak - nagy elterjed�si ter�let�knek k�sz�nhet�en - sz�nben �s m�retben jelent�s sz�m� v�ltozata ismert.

• Alfajok
• Hibridek
• Popul�ci� �s eloszl�s
• K�ls� jellemz�k
• Sz�nv�ltozatok
• Viselked�s
• V�dekez�si tan�csok pum�val szemben
• Egy�b
• Besorol�s