A gn�k t�rsas �llatok, melyek nagy csord�kban �s m�s antilopokkal t�rsulva, legelnek. Megriasztva egy kis darabot �getnek, saj�tos m�don mozgatva farkukat, azut�n hirtelen�l meg�llnak, szem�gyre veszik riadalmuk okoz�j�t s a mellett n�h�ny r�vid hangot hallatnak. Sz�p �letk�pet rajzol a feh�rszak�ll� gn�r�l Roosewelt. „A nyilt s�ks�gok �llata, mindig r�sen l�v� �s �vatos; tehenek borjaikkal �s egy vagy t�bb bika alkotja a p�r tucat f�b�l �ll� csord�t; a v�n bik�k vagy egyenk�nt, kettes�vel vagy h�rmas�val csavarognak, vagy pedig csord�kba egyes�lnek zebr�kkal, teh�n-antilopokkal vagy gazell�kkal.” Megsebes�tve alkalomadt�n az embernek is nekimegy. „A gn�”, �rja Roosewelt egy m�sik helyen, „sok tekintetben a leg�rdekesebb antilop. L�ny�ben van valami komikum, t�zess�g, t�lz�s, mozdulatai r�videk �s hevesek. A mag�nos bika feltartott fejjel mozdulatlanul neszel �s szeml�li a betolakod� idegent; azut�n leszegi fej�t, fark�val f�lfel� �s k�rben csapkod, majd tova�get, �gaskodva, rugdal�zva �s a fej�t r�zva. Esetleg egyenesen fut, esetleg k�rben ker�lget, vagy pedig a betolakod� k�zel�be t�rtet, akkor megint meg�ll, hogy mozdulatlanul szeml�l�dj�k �s esetleg r�f�g�sszer� hangot hallat, a f�lelem �s kih�v�s jel�t. Ha az ember csapathoz k�zeledik az �les szeml�l�d�s ut�n el szokott kotr�dni, lehet�leg �get�sben. A vez�rbik�k csakhamar egy f�l fordulatot tesznek �s t�rsaikat f�lk�rben vezetik; egyp�r v�n bika hirtelen elv�lik a t�bbit�l �s �r�lt rohan�sban f�lk�rt �r le az ellent�tes ir�nyban, amennyiben el�be robognak az ellenkez� ir�nyb�l rohan� t�rsaiknak. Most egyszerre meg�ll az eg�sz csapat �s ism�t szem�gyre veszi a gyan�s t�rgyat; azut�n nyakra-f�re elrohannak, �gaskodva �s rugdal�zva, eszeveszett iramban rohannak egyenes ir�nyban tova, majd v�ratlanul olyan r�vid f�lk�r�kbe csapnak �t, hogy �tjuk majdnem zeg-zugosnak l�tszik, mik�zben eg�sz porfelh�k kavarodnak fel; az is megesik, hogy k�t bika hirtelen�l t�rdre ereszkedik �s n�h�ny pillanatig k�zdenek az � saj�ts�gos m�djukon.” A bik�k n�ha elkeseredett harcokat folytatnak a tehenek�rt. Roosewelt b�r �prilisban is tal�lt fiatal borjakat, m�gis azt hiszi, hogy a gn�k ell�si ideje K�z�p-Afrik�ban �pp�gy nincs hat�rozott �vszakhoz k�tve, mint sok m�s antilop�.

Ehhez a le�r�shoz eg�szen hasonl� az, amelyet Harris, Gordon Cumming �s m�sok a Fokf�ld gn�ir�l adnak. K�l�n�sen kiemelik t�rsas hajlamaikat, melynek k�vetkezt�ben sz�vesen csatlakoznak m�s antilopok csapataihoz. A t�rsas, eleven �s szokatlanul nyugtalan, sem a v�zhez sem a f�h�z, sem az �rny�khoz nem k�t�tt feh�rfark� gn�, az eml�tett szerz�k szerint, �vszakonk�nt egyik helyr�l a m�sikra v�ndorol �s ez�rt az utaz�k majdnem minden�tt nagyobb csord�kban tal�lj�k �ket, gyakran kvagg�k �s v�ndorantilopok t�rsas�g�ban, melyek vel�k egy�tt alkotnak csapatokat. Az ilyen csorda szakadatlan mozg�sban van, mivel a gn�knak alig van sz�ks�ge pihen�re �s �lland�an a legbolondabb boh�s�gokat k�vetik el. Mint l�tszik, ell�si idej�k D�l-Afrik�ban hat�rozott �vszakhoz van k�tve. Sclater szerint a feh�rfark� gn� egyetlen borjat ellik decemberben, a cs�kos gn� ellenben november �s janu�r k�zt. A teh�n borj�t �ll�t�lag a legnagyobb �nfel�ldoz�ssal v�di �s �vja. Mozdulatai saj�ts�gosak. Legel�s k�zben, mint a k�zdelem sor�n is, sz�vesen ereszkedik t�rdre. Hat�rozott poroszk�l� �s gyakran m�g �get�sben is egy �s ugyanazon az oldalon l�v� l�bait emeli egyszerre. Minden mozdulata hirtelen, pajz�n, vad �s t�zes. A mellett k�teked� �s j�tsz� kedve oly nagy, mint amilyen egyetlen m�s k�r�dz�� sem. Ha vereked�sre ker�l a sor, a h�mek �ppoly b�trak, mint a n�st�nyek. Schmidt M. a feh�rfark� gn� hangos szav�t siv�t� ugat�shoz hasonl�tja �s Heck „kui” sz�val adja vissza; ezt a hangot hallatj�k gyakran. A cs�kos gn� hallgatagabb, hangja nem oly s�v�lt�.

A gn� fogs�gban gyakran rakonc�tlan �s vad, h�zelg�s ir�nt �rz�ketlen �s nehezen szelid�thet�, de viszont meglehet�sen k�z�mb�s szabads�ga elveszt�se ir�nt. Tart�sa nyugodt �llapotban olyan, mint a szarvasmarh��, azonban j�r�s�nak a m�dja azonnal megk�l�nb�zteti att�l. E mellett h�tuls� l�b�t mindig egy kicsit el�bb emeli.

A feln�tt gn� vad�szat�nak megvannak a maga neh�zs�gei az �llat hihetetlen gyorsas�ga �s kitart�sa k�vetkezt�ben. Viselked�se, mikor f�lzavarj�k, feje f�lvet�s�nek rendje-m�dja, ahogyan lelapul, ahogyan kir�g, miel�tt futni kezdene, mindebben �l�nken eml�keztet a vad szarvasmarh�kra. Ezekhez hasonlatosan megvan az a k�l�n�s szok�sa is, hogy menek�l�se el�tt f�lelme t�rgy�t megb�mulja. �ll�t�lag nem ritk�n megt�rt�nik az is, hogy a gn�csorda a k�zeled� vad�szokat mag�hoz ereszti a n�lk�l, hogy menek�l�sbe fogna. Gn�t csak elv�tve fognak veremben vagy hurokkal. A v�n korukban elfogottak �r�ltek �s eszeveszettek m�dj�ra viselkednek, ellenben a fiatalok, ha teh�ntejen nevelik �ket �s sokat foglalkoznak vel�k, csakhamar olyan szel�dekk� v�lnak, hogy a csord�val egy�tt legel�re hajtj�k �ket �s meg lehet nekik adni a h�zi�llatoknak j�r� minden szabads�got.

A feh�rfark� gn�t az �llatkertekben ritk�bban lehet l�tni, mint r�gebben, j�llehet tart�sa nem �ppen neh�z �s alkalmilag m�g a fogs�gban is szaporodik. Egy sikeres teny�szt�j�nek, Blaauwnak Gravelandban (Hollandia), k�sz�nj�k azt az adatot, hogy vemhess�ge 8 1/4–8 1/2 h�napig tart, �s hogy egyetlen borj�t 7–8 h�napig szoptatja. Blaauw egyetlen p�rt�l 16 fiatalt kapott. A feh�rfark� gn� Falz-Feinn�l �rz�ketlennek mutatkozott a hideg ir�nt �s m�g 5 fok R-n�l f�rd�tt.