A mioc�n sor�n (23-5 milli� �vvel ezel�tt) F�ld�nk �ghajlata sz�razabb� v�lt, Afrik�ban �sszezsugorodtak az �serd�k, ami nagy evol�ci�s nyom�snak tette ki az els� emberszer�eket: az eddig f�leg gy�m�lcs�kkel �s levelekkel t�pl�lkoz� fajok k�nytelenek voltak �tt�rni a kem�nyebb n�v�nyi term�sekre. Ennek sor�n Kelet-Afrik�ban sz�mos nem�k alakult ki (Proconsul, Morotopithecus, Rangwapithecus, Nyanzapithecus, Afropithecus, Turkanopithecus). Az ekkoriban �lt Proconsul africanus testt�mege kb. 11 kg, agyt�rfogata pedig 167 ml lehetett.

A mioc�n k�zep�n (Afrika �s �zsia �sszekapcsol�d�s�val, mintegy 15 milli� �ve) v�lt lehet�v�, hogy az emberszer�ek (az Arab-f�lszigeten kereszt�l) elhagyj�k Afrik�t. Az els� nagytest� emberszab�s� majmok, a Griphopithecus-ok a k�z�ps� mioc�nben jelentek meg Eur�p�ban. Valamivel k�s�bb, mintegy 10-15 milli� �vvel ezel�tt �ltek a hominid�k (Hominidae) els� eur�pai k�pvisel�i, a Dryopithecus-ok. Leggazdagabb eml�keik a h�res magyarorsz�gi leletek Rudab�nya k�rny�k�r�l, a Dryopithecus brancoi csontjai (kor�bban Rudapithecus hungaricus �s Bodvapithecus altipalatus n�ven). A feln�tt egyedek testt�mege 18–24 kg k�z�tt lehetett, a mai csimp�nzokn�l valamivel kisebbek voltak. Agyt�rfogatuk 300 ml lehetett. Nagym�ret� szemfogaik meger�s�tett�k a kor�bbi felt�telez�seket, miszerint nagy nemi dimorfizmus jellemezte �ket. Csontozatukb�l arra k�vetkeztetnek, hogy els�sorban a f�kon f�ggeszkedve t�lt�tt�k idej�ket.

A k�z�ps� mioc�n nagyon fontos volt az emberszer�ek fejl�d�s�ben. Mintegy 15 milli� ezel�tt Afrik�t kelett�l nyugatig �sszef�gg� erd�s�gek bor�tott�k. A k�regv�ltoz�sok eredm�nyek�ppen azonban mintegy 12 milli� �ve l�trej�tt Kelet-Afrik�ban az �szak-d�li ir�nyban v�gigh�z�d� �rokrendszer, a Nagy-hasad�kv�lgy (Great Rift Valley), amely elz�rta Kelet-Afrik�t a nedves l�gt�megek el�l, �gy ott a kor�bbi �sszef�gg� erd�s�gek sz�tt�redeztek: erd�foltokb�l, ligetes �s cserj�s ter�letekb�l �ll� ter�letek alakultak ki, azonban a ny�lt f�ves t�rs�gek m�g nem voltak jellemez�ek a vid�kre. A hasad�kv�lgy kialakul�sa kett�s k�vetkezm�nnyel j�rt: egyr�szt �llatpopul�ci�kat v�lasztott kett�; m�sr�szt pedig v�ltozatosabb �kol�giai viszonyokat hozott l�tre (h�v�sebb, erd�s fenns�kok ill. forr�, sz�raz alf�ldek), amelyek k�ztudottan az evol�ci� gyors�t�i.

Yves Coppens francia antropol�gus szerint a Nagy-hasad�kv�lgy meghat�roz� szerepet j�tszott az emberszer�ek tov�bbi fejl�d�s�ben: a nyugati (csapad�kosabb, erdei k�rnyezetben �l�) popul�ci�k lesz�rmazottai a mai csimp�nzok; m�g a keleti (sz�razabb, ny�ltabb ter�leteken el�) popul�ci�kb�l fejl�d�tt ki a mai ember lesz�rmaz�si vonala. Az esem�nyek ezen felt�telezett l�ncolat�t nevezte Coppens „East Side Story”-nak. Az elk�pzel�ssel �sszhangban vannak a t�nyek is: mivel korai emberel�d�k maradv�nyait eddig csak Kelet-Afrik�ban tal�lt�k meg.

Az els�, k�t l�bon j�r� korai emberel�d�k (Hominina) a k�s� mioc�n idej�n (mintegy 5-10 milli� �ve) jelenhettek meg Kelet-Afrik�ban (t�bb fajr�l lehet sz�!) �s kb. olyanform�n �lhettek, mint a mai szavannai p�vi�nok. Err�l az id�szakr�l csak egy biztosat lehet mondani: a teljes bizonytalans�got. Nem tal�ltak ugyanis 4 milli� �vesn�l id�sebb emberel�d�kt�l sz�rmaz� fossz�li�kat. Erre az id�szakra vonatkozik egy �rdekes elm�let a korai emberel�d�k val�sz�n�s�thet� v�zi �letm�dj�r�l. (L�sd: V�zimajom-elm�let!)

A Hominina �regnem els� ismert k�pvisel�je a plioc�nben, mintegy 4 milli� �vvel ezel�tt megjelen� Australopithecus volt (Australopithecina, „majomemberek”). Fajai m�g sz�mos majomszer� von�ssal rendelkeztek. Bel�l�k fejl�d�tt ki az ember (Homo nem). Egyes korai emberfajokb�l a Homo erectus-on (el�ember) kereszt�l alakult ki a Homo sapiens (mai ember).

Fontos megjegyezni, hogy a leletekb�l le�rt (megtal�lt �s beazonos�tott) fajok sz�ma az elm�letileg v�rhat� fajsz�mnak csak n�h�ny sz�zal�ka: teh�t minden id�ben sokkal t�bb f�eml�s faj �lt, mint amir�l tudom�sunk van!