Elment�nk vad�szni az �sotthalmi tanerd�be. S�t�ltunk a havas feny�k k�z�tt, �s n�ma csendben �lt�nk a magaslesen. Nem l�tt�nk semmit, mert csak fiatal vadakkal tal�lkoztunk.

D�lut�n n�gy k�r�l �rt�nk az �sotthalmi erd� tanulm�nyi r�sz�be. Elment�nk vad�szni, P�cze Levente volt a k�s�r�nk. A hivat�sos vad�szk�nt �s erd�szk�nt dolgoz� 61 �ves f�rfi el�bb cserk�lni vitt benn�nket, vagyis gyalog s�t�ltunk az erd�ben, hogy kiless�k a vadakat.

- K�nnyen elfeledkezhet mag�r�l az ember s�ta k�zben, ak�r kilom�tereket is mehet an�lk�l, hogy felt�nne – figyelmeztetett benn�nket P�cze Levente. – Aki nincs hozz�szokva, k�nnyen elf�radhat, az aut�hoz pedig vissza kell s�t�lni – magyar�zta suttogva. Vad�szat k�zben ugyanis csendben kell lenni, az �llatok minden apr� neszre felfigyelnek. Nem csoda: az erd�ben olyan csend volt, hogy a fagyos h�ban minden egyes l�p�s�nk hatalmas zajt csapott.

K�s�r�nk egy kisebb tiszt�s fel� vezetett benn�nket, ahol sz�na, kukorica �s alma hevert nagy halomban. A vadgazd�lkod�s r�sze a vad�szat mellett az �llatok �pol�sa, etet�se is. T�len nehezebben tal�lnak ennival�t a vadak, ez�rt tesznek ki nekik elem�zsi�t a szakemberek.

- Ott az �z – mutatott el�re P�cze Levente, mi nem l�ttunk semmit. A t�vcs� seg�tett: 150-200 m�terre t�l�nk az �t sz�l�n kukucsk�lt fel�nk egy �z. �szrevett benn�nket, m�gsem mozdult. Megtudtuk: az �zek nagyon k�v�ncsiak. Addig figyelnek, am�g ki nem der�tik, hogy biztons�gban vannak-e - ezzel vesz�lybe is sodorhatj�k magukat.

Miut�n megn�zt�k a gyan�tlanul vacsor�z� �zeket �s vaddiszn�kat, visszament�nk az aut�hoz. H�lepte �r�kz�ldek k�s�rtek benn�nket, m�g meg�rkezt�nk a leshez. Felm�sztunk, elhelyezkedt�nk �s v�rtunk - p�r perccel m�lt �t �ra. - A lesr�l sokf�le �llatot lehet l�tni, de ki kell v�lasztani, hogy melyikre l�v�nk – suttogta P�cze Levente. - A tapasztalt vad�sz l�tja, hogy lehet-e l�ni, addig nem l�, am�g nem biztos a dolg�ban. Vaddiszn�ra p�ld�ul eg�sz �vben lehet vad�szni, de a koc�kra ilyenkor nem l�nek, mert m�r vemhesek.

N�m�n �lt�nk a f�b�l k�sz�lt �rtoronyban, a sz�l egyre cs�p�sebben f�jt. Bel�lr�l figyelt�k az erd�t, a f�k �s a bokrok tudom�st sem vettek r�lunk, mintha nem is lett�nk volna ott. Hallottuk, amikor leesett egy toboz, a t�volban versenyt ugattak a kuty�k, �s azt is meghallottuk, amikor egy �z lassan odas�t�lt a t�l�nk k�r�lbel�l 50-80 m�terre elsz�rt �lelemhez – p�r percig falatozott, majd od�bb�llt. Kider�lt: meghallotta a k�zelg� vaddiszn�kat.

Egy k�l�n�s, ugat� hangra lett�nk figyelmesek, de meg sem moccantunk. A hang forr�sa balr�l jobbra haladt m�g�tt�nk. Megtudtuk, hogy egy �zbak figyelmeztette t�rsait a vaddiszn� vesz�lyre. A malacok kicsit kerget�ztek a kiter�tett �lelem k�r�l, m�g igen fiatalok voltak.

- A fiatal vadakra nem szoktunk l�ni. Azok, akik �vente csak k�tszer j�nnek ki az erd�be, biztos nem hagyt�k volna ki a lehet�s�get – magyar�zta P�cze Levente. N�h�ny perccel h�t el�tt m�r kell�k�pp f�ztunk, k�s�r�nk „megkegyelmezett" nek�nk �s elhagytuk a lest.

Sak�ltanya

Az ut�bbi id�ben elszaporodtak a sak�lok a D�l-Alf�ld�n is. Ezek az �llatok rengeteg k�rt okoznak. �jszaka, falk�ban vad�sznak, s mindent megt�madnak, ami mozog. B�rmilyen vadat k�nnyen elejtenek, de "pocs�kolnak", mert nemcsak akkor �lnek, ha �hesek. Egyszer�en kiirtj�k az apr�vadat, mik�zben nagyon szapora �llatok. Az 50-es �vekben leapasztott�k a sak�lok sz�m�t az orsz�gban, majd a Dun�nt�lon kezdett szaporodni. P�cze Levente elmondta: az �sotthalmi erd�ben is egyre t�bb sak�lt, sak�lnyomot l�tni.