A leop�rd (Panthera pardus) a Panthera nembe tartoz� n�gy nagymacskafaj egyike. A h�rom m�sik nagy macskafaj ami a Panthera nembe tartozik: az oroszl�n, a tigtis �s a jagu�r. P�rducnak nevezik azokat is akiknek teljesen s�t�t a bund�juk(fekete p�rduc).

Testm�rete

Test�nek m�rete majdnem meghaladja a k�t m�ter hossz�s�got, �s s�lya 30 – 90 kg k�z�tt van. A leop�rd nemileg dimorf faj, a n�st�nyek �ltal�ban a h�mek m�ret�nek k�tharmad�t teszik ki.

Foltok

A legt�bb leop�rd vil�gos s�rg�sbarna vagy �zbarna, fekete pettyekkel, �m bund�juk sz�ne nagyban elt�r� lehet. A pettyek a fej fel� haladva kisebbek, �s nagyobbak a halov�ny hast�j�kon.

Etimol�gia

Eredetileg �gy gondolt�k, hogy a leop�rd egy hibrid faj, mely az oroszl�n �s a p�rduc keresztez�d�s�b�l j�tt l�tre, �s a leop�rd �ltal�nos elnevez�se is ebb�l a hiedelemb�l fakad; leo, latin sz�, melynek jelent�se oroszl�n, �s a pard egy r�gies sz�, melynek jelent�se p�rduc.

Melyik fajokat foglalja mag�ban a p�rduc

T�ny, hogy a „p�rduc” a macskaf�l�k csal�dj�nak sz�mos faj�t mag�ba foglalja. �szak-Amerik�ban a p�rduc sz� a pum�ra vonatkozik �s D�l-Amerik�ban a jagu�rra. �m vil�gszinten a p�rduc a leop�rd egy m�sik elnevez�se. A korai term�szettud�sok a leop�rdokat �s a p�rducokat nem sz�n�k, hanem farkuk hossza alapj�n k�l�nb�ztett�k meg – a p�rducoknak hosszabb a farkuk, mint a leop�rdoknak.

Fekete p�rduc

A fekete p�rduc melan�zisos leop�rd . Ezt a mut�ci�t a fekete pigment (eumelanin) t�lteng�se okozza a narancss�rga pigment (feomelanin) ellen�ben. Ez mer�ben fekete bund�t eredm�nyez, hab�r a feketep�rduc pettyei bizonyos r�szeken m�g kivehet�k, mivel a pigmentek mennyis�ge elt�r� a mint�zatban �s a fekete alapsz�nben. Feh�r p�rducok is vannak. Fekete p�rduc Magyarorsz�gon a Miskolci �llatkertben, a Kecskem�ti Vadaskertben valamint a Szegedi Vadasparkban l�that�.

�lettere

M�rete ellen�re, ezt a f�k�nt �jjeli �s f�n �l� ragadoz�t neh�z megtal�lni a vadonban. A leop�rdok megfigyel�s�hez a legjobb hely Afrik�ban, a Sabi Sand mag�nrezerv�tumban tal�lhat�, D�l-Afrik�ban, ahol a leop�rdok hozz�szoktak a szafari j�rm�vekhez, �s ahol minden nap nagyon k�zelr�l l�that�k. �zsi�ban, tal�n a legjobb megfigyel�hely a Yala Nemzeti Park Sr� Lank�n, ahol a vil�gon a legnagyobb sz�mban fordulnak el� vad leop�rdok, �m m�g itt sem garant�lt, hogy l�thatjuk az �llatokat, hiszen a parknak t�bb mint a fele z�rva van a nyilv�noss�g el�l, az �llatok nyugalma �rdek�ben. A nemr�giben �jra megnyitott Wilpattu Nemzeti Park (szint�n Sr� Lank�n), egy m�sik j� c�lhely a leop�rd megfigyel�s�hez.

�lettartam

A leop�rdok a feljegyz�sek szerint el�rhetik a 21 �ves kort is.[1] A leop�rdokn�l a vemhess�g mintegy 3 h�napig tart �s a n�st�nyeknek almonk�nt 1-6 k�lyke sz�lethet de �ltal�ban 3-4 sz�letik.

• Alfajok (10 modul)
• T�pl�l�k
• Sz�nv�ltozatok
• Kir�lyleop�rd
• Vad�szszok�sok
• Megk�l�nb�ztet� tulajdons�gok
• Elterjed�s �s fennmarad�s
• �llatkertekben
• N�vrokons�gok
• Megjelen�se a m�v�szetekben
• Besorol�s