A husz�rmajom (Erythrocebus patas) egy viszonylag nagytermet�, talajlak� majomfaj a cerk�ff�l�k (Cercopithecidae) csal�dj�ban, nem�nek egyetlen k�pvisel�je.

A magyar husz�rmajom elnevez�s a faj n�met nev�nek (Husarenaffe) ford�t�s�val ker�lt �t a magyarba, Alfred Brehm h�res k�nyv�nek magyar nyelv� kiad�sa nyom�n. A n�v maga onnan ered, hogy a feln�tt �llatok, k�l�n�sen a h�mek sz�jszeglet�n�l a sz�rzet alakja �s lefut�sa n�mileg bajuszra eml�keztet, ami a 19. sz�zad n�h�ny n�met term�szettud�s�nak a javar�szt bajszos husz�rokat juttatta esz�be. De nem csak ebben hasonl�t a neves lovaskaton�kra: a faj a leggyorsabb f�eml�s a vil�gon.

El�fordul�sa

A husz�rmajom Nyugat- �s K�z�p-Afrika szavann�inak �s f�lsivatagainak lak�ja, az erd�s ter�leteket ker�li. Elterjed�si ter�let�nek �szaki hat�ra a Szahara, d�len a kameruni es�erd�k, kelet-nyugati ir�nyban Szeneg�lt�l Keny�ig �s Tanz�ni�ig el�fordul.

Megjelen�se

A faj h�ta �s feje v�r�sesbarna alapsz�n�, hasa �s v�gtagjai feh�rek, az arcr�sz pedig a mindk�t nemre jellemz� feh�r bajusz kiv�tel�vel s�t�tsz�rke. Testfel�p�t�s�k a hasonl� �letm�db�l ad�d�an n�mileg az agarak�ra eml�keztet: test�k v�kony, megny�lt, v�gtagjaik hossz�ak, az ujjaik r�videk �s t�mp�k. A h�mek �s n�st�nyek sz�n�ket �s alakjukat tekintve egyform�k, �m a h�mek l�tv�nyosan nagyobbak.

A husz�rmajom �tlagos testhossza 50-90 centim�ter k�z�tt mozog, a v�kony farok k�r�lbel�l ugyanilyen hossz�s�g�. A faj n�st�nyeire 4-7, a h�mekre 7-13 kilogrammos �tlagos testt�meg jellemz�.

Alfajai

    Erythrocebus patas patas – Feketeorr� husz�rmajom; orra �s az ak�r�li arcr�szek feket�k
    Erythrocebus patas pyrrhonotus – Feh�rorr� husz�rmajom; orra �s az ak�r�li arcr�szek feh�rek

�letm�dja

A husz�rmajom eg�sz testfel�p�t�se a gyors fut�shoz alkalmazkodott.

Kisebb, 10-40 p�ld�nyt sz�ml�l� csapatokban �l, amely n�st�nyekb�l, fiatal k�lykeikb�l �s egy id�sebb vez�rh�mb�l �llnak. Ez ut�bbi �ltal�ban egy kiemelked� ponton, p�ld�ul termeszv�ron �rk�dik, m�g h�reme t�pl�l�kot (gy�m�lcs�ket, gy�kereket, gum�kat, �zeltl�b�akat, toj�sokat, kiseml�s�ket stb.) keres. A fiatal h�mek vagy mag�nyosak, vagy leg�nycsapatokba ver�dnek. A husz�rmajmok meglep�en j�l t�rik a sz�razs�got.

Egy csapat meglehet�sen nagy ter�letet foglal el, naponta �tlagosan 3-5, de ha kell, ak�r 15 kilom�tert is megtehet. Ha k�t horda tal�lkozik, gyakran ker�l sor agressz�v viselked�sre – els�sorban a n�st�nyek r�sz�r�l. A p�rz�si id�szakban a h�mek is harcolnak, egy�bk�nt csak hangos v�szjelz�seket adnak le, m�g n�st�nyeik egym�snak esnek.

A husz�rmajmot sz�mos ragadoz� – gep�rdok, hi�n�k, sasok – fenyegeti. Ellen�k rendk�v�li gyorsas�g�val v�dekezik: 3 m�sodperc alatt ak�r 55 km/h-s sebess�gre is felgyorsulhat, amellyel legt�bb �ld�z�j�t akad�lytalanul lehagyja.

Szaporod�sa

A p�rz�sra �l�helyt�l f�gg�en j�nius-szeptember k�z�tt ker�l sor, �s 170 napos vemhess�get k�vet�en november-janu�r sor�n j�n vil�gra az egyetlen k�ly�k, amely �lete els� h�napjait anyja has�n csimpaszkodva t�lti, �s az els� k�t h�napban fekete. A n�st�nyek 2,5-3, a h�mek 3-4,5 �vesen �rik el az ivar�retts�get. A husz�rmajmok fogs�gban ak�r 24 �vig is el�lhetnek.

V�detts�ge

A husz�rmajmok rendszeresen megd�zsm�lj�k az emberi �ltetv�nyeket, k�rt okozva a gabona-, anan�sz-, gyapot-, f�ldimogyor�- �s datolyaterm�sben, ez�rt a farmerek �ld�zik. Sok helyen h�s��rt vad�ssz�k.

A szabad term�szetben ugyan ma m�g nem kell tartani a faj kihal�s�t�l, ugyanakkor �vente t�bb sz�z �llatot fognak be illeg�lisan, hogy az hobbi�llat-kereskedelemben vagy orvosi kutat�int�zeteknek �rt�kes�ts�k �ket. �ppen ez�rt a faj a vesz�lyeztetett �llat- �s n�v�nyfajok nemzetk�zi kereskedelm�t szab�lyoz� washingtoni egyezm�ny CITES II. f�ggel�k�nek hat�lya al� tartozik.

�llatkertekben a leggyakoribb cerk�ff�l�nek sz�m�t. A vil�g �llatkertjeiben �sszesen 230 husz�rmajom �l.[forr�s?]Magyarorsz�gon is t�bb helyen bemutj�k, �gy a F�v�rosi �llat- �s N�v�nykertben, a Veszpr�mi �llatkertben, a Miskolci Vadasparkban, a Szegedi Vadasparkban is.