A gall�ros mang�b� (Lophocebus albigena) a cerk�ff�l�k csal�dj�ba (Cercopithecidae), azon bel�l pedig a cerk�fmajomform�k alcsal�dj�ba (Cercopithecinae) tartoz� faj.

Elterjed�se

K�z�p-Afrika, Nig�ri�t�l �s Kamerunt�l Uganda nyugati r�sz�ig, az es�erd�k fels� lombkoronaszintj�ben �l. Mindig v�z k�zel�ben tart�zkodnak.

Alfajai

    Lophocebus albigena albigena
    Lophocebus albigena johnstoni
    Lophocebus albigena osmani

Megjelen�se

Testhossza a h�mekn�l 55-70 centim�ter, a n�st�nyekn�l 50-60 centim�ter. A h�mek j�val s�lyosabbak a n�st�nyekn�l. M�g a n�st�nyek 4-7 kilogrammosak, a h�mek ak�r 11 kilogrammosra is megn�hetnek. Bund�ja fekete, kiv�ve barn�s sz�n�, hossz� sz�rgall�rj�t. Tark�j�n b�bitaszer� sz�rpamacs tal�lhat�. Hossz�, s�r� sz�rrel bor�tott farka van, melyet ha lent tart�zkodik az �llat a f�ld�n f�gg�legesen, z�szl�szer�en felmereszt. A h�meknek saj�tos torokzacsk�ja van.

�letm�dja

A gall�ros mang�b�k idej�k jelent�s r�sz�t magasan fennt a lombkoron�ban t�ltik, a f�ldre ritk�n ereszkednek le. 10-20 f�b�l �ll� csoportokban �lnek, melyek t�bb h�mb�l, sok n�st�nyb�l �s azok k�lykeib�l �llnak. A csoporton bel�l az egyedek hangokkal tartj�k egym�s k�z�tt a kapcsolatot. A csoport h�mjei, f�leg a legmagasabb rang� s�r�n hallatja ki�lt�sait. Torokzacsk�ja hatalamsra feler�s�ti ki�lt�sait. Ki�lt�s�ra saj�t csapt�nak tagjai �sszegy�lnek, a m�s csapathoz tartoz� egyedek pedig igyekeznek t�volabbra ker�lni. A hangjelz�s ilyen m�don hozz�j�rul, hogy a csapatok megfelel� t�vols�got tartsanak egym�st�l az es�erd�ben. A csapatok gyakran t�rsulnak m�s majomfajokhoz, f�leg cerk�fokhoz.

Gy�m�lcs�ket, di�f�l�ket fogyasztanak, n�ha elkapnak n�h�ny rovart is a levelek k�z�tt. Ha valamilyen erdei gy�m�lcs a talajon �rik, akkor felhagynak �vatoss�gukkal �s leereszkednek a f�ldre t�pl�lkozni.

Szaporod�sa

A n�st�ny 175 napnyi vemhess�g ut�n egyetlen ut�dod hoz a vil�gra. A kicsi felnevel�s�ben r�szt szokott venni a csapat t�bbi n�st�nye is. A n�st�nyek h�rom, a h�mek csak �t vagy h�t �ves korukban lesznek ivar�rettek. A h�mek ivar�retts�g�k el�r�se ut�n elhagyj�k sz�l�csoportjukat, a n�st�nyek ellenben �let�k v�g�ig ott maradnak. Fogs�gban el�lhetnek ak�r 30 �vig is, a szabad term�szetben v�rhat� �lettartamuk minden bizonnyal alacsonyabb.

Term�szetv�delmi helyzete

�l�helyeinek elveszt�se �s a vad�szat azt a fajt is �rinti. Mindenesetre jelenleg kev�sb� vesz�lyeztetett faj.

Rokonai

A gall�ros mang�b�nak k�t k�zeli rokon faja van.

    Az �st�k�s mang�b� (Lophocebus aterrimus), mely f�leg a fej�n l�v� fel�ll� b�bita alapj�n k�l�nb�zik t�le �s amelyik Angola �s a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g ter�let�n fordul el�.

    Az Opdenbosch-mang�b� (Lophocebus opdenboschi), melyet kor�bban az �st�k�smang�b� alfaj�nak tartottak. Ez a faj a Kong�i K�zt�rsas�g �s Cabinda ter�let�n �l.

A 2005-ben felfedezett Hegyi mang�b� is k�zeli rokona, de azt k�l�n nembe, a Rungwecebus nembe sorolj�k jelenleg.

Kor�bban ezt a fajt a Cercocebus nembe sorolt�k, mint az �sszes mang�b�t. M�r ott is elk�l�n�tet�k rokonaival egy�tt, mint k�l�n�ll� alnemzets�get. Immungemetikai vizsg�latok igazolt�k, hogy a k�t csoport egym�st�l f�ggetlen�l v�lt ki a t�rzsfejl�d�s sor�n a p�vi�n-mak�k� �gb�l, �s �n�ll�an fejl�d�tt tov�bb. Ez alapj�n elk�l�n�tett�k a mang�b�kat k�t nemre, a Cercocebus �s a Lophocebus nemre. A Cercocebus mang�b�k valahol a mak�k�k �s p�vi�nok k�z�tt helyezkednek el �s k�zelebb �llnak a mandrillhez �s a drillhez, mint a p�vi�nokhoz. Vel�l szemben a Lophocebus mang�b�k igen k�zeli rokons�gban �llnak a p�vi�nokkal �s a dzsel�d�kkal �s igen t�vol �llnak sz�rmaz�stanilag a Cercocebus mang�b�kt�l.