A guineai p�vi�n vagy v�r�s p�vi�n (Papio papio) az �t p�vi�nfaj egyike, b�r kor�bban szavannap�vi�n n�ven a nagyon hasonl� Anubisz-p�vi�nt, a medvep�vi�nt �s a babuint is az alfajainak tekintett�k. A v�r�s p�vi�n nem�nek legkisebb, egyben legkev�sb� ismert faja.

El�fordul�sa

A guineai p�vi�n Nyugat-Afrika lak�ja, Guinea, Bissau-Guinea, Szeneg�l, Gambia, Maurit�nia, Mali �s tal�n Sierra Leone szavann�s, f�kkal tark�tott vid�kein �s gal�riaerd�iben fordul el� a t�bbi p�vi�nfajhoz k�pest meglehet�sen kis ter�leten. A magas f�vet ker�li a ragadoz�k fenyeget�se miatt, �s ig�nyli a v�zforr�s k�zels�g�t.

Megjelen�se

A v�r�s p�vi�n elnevez�s a faj sz�rzet�nek t�nus�b�l ered, amely a csupasz, pirosas far kiv�tel�vel az eg�sz test�ket bor�tja. A h�mek fej�n nagyobb gall�r l�that�. A csupasz arc �s v�gtagok s�t�tebb sz�n�ek. A p�vi�nokra �ltal�ban jellemz�, kutyaszer� fejforma �s hatalmas t�p�fogak itt is megtal�lhat�ak.

A faj testhossza kb. 50-83 centim�ter, a farokhossz megk�zel�ti az 45-70 centim�tert. A h�mek l�tv�nyosan nagyobbak a n�st�nyekn�l, testt�meg�k ak�r a k�tszerese is lehet a n�st�nyek�nek, de a fajra �tlagosan a 14 kilogrammos t�meg jellemz�.

�letm�dja

A p�vi�nok mindegyik faja csapatokban �l. A guineai p�vi�nok hord�i 40-200 p�ld�nyt sz�ml�lnak, �s t�bb h�m �s n�st�ny tartozik hozz�juk. A hord�k igen zajosak, mivel folyamatos hatalmi harc zajlik mindk�t nem k�pvisel�i k�z�tt. Az �j csapathoz szeg�d� fiatal h�mek �ltal�ban egy n�st�ny p�rtfog�s�t keresve lesznek tagg�, cser�ben azonban v�delmezni�k kell seg�t�j�ket, �s seg�teni�k kell neki a k�lyk�k nevel�s�ben. A hatalmas csapatok 3-5 f�s alcsoportokb�l �llnak, amelyek tagjai a nap folyam�n k�z�sen keresnek t�pl�l�kot. �jszak�ra t�bb ilyen csoport �sszever�dhet egy biztons�gos pihen�helyen, �ltal�ban valamilyen f�n.

Az �jszak�kt�l eltekintve a faj �let�t a talajszinten �li, itt keresi n�gy l�bon j�rva t�pl�l�k�t. H�ts� l�bai hosszabbak a mells�kn�l, fut�sa pedig er�sen eml�keztet a lovak galoppoz�s�ra. Az �vil�gi majmok z�mmel mindenev�k, ez a p�vi�nokra fokozottan �rv�nyes. Leveleket, gy�m�lcs�ket, gum�kat, f�f�l�ket, rovarokat, toj�sokat, h�ll�ket, madarakat �s kisebb – ak�r gazell�nyi m�ret� – eml�s�ket egyar�nt fogyasztanak. Az emberek �ltal termelt n�v�nyekre (rizs, jamgy�k�r, kukorica) is r�j�r.

Szaporod�sa

A n�st�nyeken az �l�gum� megduzzad�sa �s s�t�t r�zsasz�n�v� v�l�sa jelzi, ha k�szek a szaporod�sra. A h�mek csak saj�t alcsoportjukon bel�l keresnek p�rt, de a n�st�nyek ak�r 3-4 m�sik h�mmel is p�rosodhatnak. Kb. 180 napos vemhess�get k�vet�en �ltal�ban 1 ut�d sz�letik a vil�gra. A kicsi �lete els� 6-12 het�t anyja has�n vagy h�t�n csipmaszkodva t�lti, de az id� el�rehaladt�val mind t�bbsz�r �s mind messzebbre tesz felfedez�utakat. Az anyai fel�gyelet is fokozatosan lazul, a k�ly�k pedig beveti mag�t a kort�rsaival folytatott zajos j�t�kba. A feln�vekv� n�st�nyek �ltal�ban hord�jukkal maradnak, a h�mek azonban elv�ndorolnak �s �j csapathoz csatlakoznak.

Term�szetv�delmi helyzete

A guineai p�vi�nt a mez�gazdas�gi tev�kenys�g kiterjed�se �s a fakitermel�s egyar�nt fenyegeti: becsl�sek szerint az ut�bbi �vtizedekben �l�hely�nek mintegy negyed�t elvesztette. Term�nyeik v�delm�ben az emberek gyakorta elpuszt�tj�k a p�vi�nokat, Guine�ban pedig h�s��rt is vad�ssz�k. Kor�bban k�s�rleti c�lokra is sok guineai p�vi�nt fogtak be, els�sorban Szeneg�l ter�let�n. Szeneg�lban a Niokolo-Koba Nemzeti Parkban, Sierra Leon�ban pedig az Outamba-Kilimi Nemzeti Park ter�let�n �lvez v�delmet. Szerepel a CITES II. f�ggel�k�ben �s az afrikai konvenci� B list�j�n.