Az �rv�s mang�b� (Cercocebus torquatus) a cerk�ff�l�k csal�dj�ba (Cercopithecidae), azon bel�l pedig a cerk�fmajomform�k alcsal�dj�ba (Cercopithecinae) tartoz� faj.

El�fordul�sa

Kamerunt�l Gabonig, Nyugat-Afrika �ce�n k�zeli orsz�gaiban, valamint Kong�ban a Kong� foly�ig terjedt el.

Els�dleges, m�sodlagos, gal�ria- �s mocs�rerd�kben fordul el�.

Megjelen�se

A h�mek testhossza 47–67 cm, a n�st�nyek� 46–59 cm, farokhossza 40–75 cm, a h�mek magass�ga 40–45 cm, a n�st�nyek� 38–42 cm, a h�mek testt�mege 7–12,5 kg, a n�st�nyek� 4,5–7 kg. Testfel�p�t�se az �st�k�s mang�b��ra eml�keztet, sz�rzete sz�rke, feh�res h�tsz�jjal, farka sz�rke, feh�r cs�ccsal; a fark�t gyakran a h�t�ra csapva hordja. Vil�gos pofaszak�lla h�trafel� �ll, fels� ajkai feh�rek. Hossz� farka van, melyet ha lent tart�zkodik az �llat a f�ld�n f�gg�legesen, z�szl�szer�en felmereszt. A h�meknek saj�tos torokzacsk�ja van.

Alfajai

K�t alfaja van:

    az �rv�s mang�b� (Cercocebus torquatus torquatus), melynek fejteteje v�r�sesbarna, sz�les nyak�rve feh�r
    a feh�rtark�j� mang�b� (Cercocebus torquatus lunulatus), melynek fejtetej�n f�lhold alak�, feh�r folt l�that�.

Kor�bban e faj alfaj�nak v�lt�k a szerecsenmang�b�t is (Cercocebus atys), melynek a szemh�jai feh�rek, fejteteje pedig nem v�r�s. M�ra a legt�bb kutat� elismeri, mint �n�ll� fajt.

�letm�dja

Az �rv�s mang�be ritk�n megy le a talajra. 10–20 f�b�l �ll� csoportokban �l, melyek t�bb h�mb�l, sok n�st�nyb�l �s azok k�lykeib�l �llnak. A csoporton bel�l az egyedek hangokkal, mimik�val �s k�l�nb�z� testtart�sokkal tartj�k egym�s k�z�tt a kapcsolatot. A h�mek nagyon bar�ts�gosak a fiatal �llatokkal, a k�lcs�n�s sz�r�pol�s, a mimika �s egy sor nyugtat�, illetve j� hangulatr�l �rulkod� hangad�s er�s�ti a k�tel�keket. Az �rv�s mang�b�k gyakran cerk�fmajmokkal k�peznek k�z�s csoportokat, �s riaszt�hangjaikkal figyelmeztetik egym�st a k�zeled� ellens�gre.

Ellens�gei a leop�rd, az afrikai aranymacska �s a nagy ragadoz� madarak. Vesz�ly eset�n az �llatok megmerevednek vagy a f�k t�rzs�n f�gg�legesen lerohanva egy mocs�rba menek�lnek.

Gy�m�lcs�ket, di�f�l�ket, magvakat, leveleket fogyaszt, n�ha elkap n�h�ny rovart is a levelek k�z�tt. Az �rv�s mang�b� er�s fogai seg�ts�g�vel a k�kuszdi�t �s m�s p�lm�k term�s�t is fel tudja nyitni.

Szaporod�sa

Szexu�lis viselked�s�r�l, ivari magatart�s�r�l, ut�dnevel�s�r�l �s a kicsik fejl�d�s�r�l a szabad term�szetben j�szer�vel semmit nem tudunk. A n�st�ny 175 napnyi vemhess�g ut�n egyetlen ut�dod hoz a vil�gra. A kicsi felnevel�s�ben r�szt szokott venni a csapat t�bbi n�st�nye is. A n�st�nyek h�rom, a h�mek csak �t vagy h�t �ves korukban lesznek ivar�rettek. A h�mek ivar�retts�g�k el�r�se ut�n elhagyj�k sz�l�csoportjukat, a n�st�nyek ellenben �let�k v�g�ig ott maradnak. Fogs�gban el�lhetnek ak�r 30 �vig is, a szabad term�szetben v�rhat� �lettartamuk minden bizonnyal alacsonyabb.

Term�szetv�delmi helyzete

A fajt �rintik az �l�helyein tapasztalhat� erd�irt�sok, �llom�nyai cs�kken� tendenci�t mutatnak. Egyes helyeken a mez�gazdas�gi termel�s szempontj�b�l k�rt�konynak tartj�k. Ez�rt a Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g a „sebezhet�” kateg�ri�ba sorolta.