A mandrill (Mandrillus sphinx) a cerk�ff�l�k csal�dj�ba (Cercopithecidae), azon bel�l pedig a cerk�fmajomform�k alcsal�dj�ba (Cercopithecinae) tartoz� faj.

A p�vi�nok k�zeli rokona, de sok tulajdons�ga elt�r azokt�l. Legk�zelebbi rokon�val, a drillel egy�tt alkotja a Mandrillus nemet. Az emberszab�s� majmok ut�n ez a legnagyobb ma �l� majomfaj.

El�fordul�sa

Kamerun, Gabon, Egyenl�t�i Guinea ter�let�n, illetve Zaire �szaknyugati cs�csk�ben a Zaire foly� partj�t�l �szakra honos, az ottani es�erd�k lak�ja.

Megjelen�se

Kev�s felt�n�bb majomfaj l�tezik, mint a mandrill, amelyet k�nny� megismerni orrpajzs�nak, orrnyerg�nek �s ajkainak �l�nkpiros sz�n�r�l, valamint az arcorr k�t oldal�n megfigyelhet�, hosszanti bar�zd�kt�l tagolt vil�gosk�k mez�r�l. A sz�nkavalk�d azonban nem csak az �llat pofarajzolat�ra jellemz�, hanem "h�tuls� fel�re" is, ahol a v�r�s, a b�bor �s a k�k sz�n az uralkod�. A n�st�nyek testhossza 50-65, a h�mek� 65-95 cm, a farok rendk�v�l r�vid, mind�ssze 7-12 cm-es. A h�mek t�mege 20-28 kg, a n�st�nyekn�l a 10–12 kg-os t�meg a jellemz�.

A term�szettud�sok igen sokat gondolkoztak azon, hogy vajon mi az oka annak, hogy a mandrillok ilyen rendk�v�li m�rt�kben felt�n�, sz�npomp�s �llatok. Val�sz�n�leg az�rt van sz�ks�ge ilyen rendk�v�l �l�nk sz�nekre, mert az es�erd�k m�ly�n, ahol csak kev�s a f�ny �s a lombs�tor k�z�tt �tsz�r�d� f�nyek vill�dz� foltjai am�gy is megzavarj�k a szeml�l�t, csak igen hars�ny sz�nekkel lehet l�that� jeleket k�ldeni a fajt�rsak fel�.

�letm�dja

�trendj�k igen v�ltozatos, gy�kereket, gum�kat, k�l�nf�le gyomn�v�nyeket �ppoly sz�vesen fogyasztanak, mint magvakat, vagy �ppen apr� gerincteleneket. A gy�m�lcs�t is nagyon szeretik, noha az�rt a f�ra kell m�szni, a fam�sz�sban pedig ez az �llat nem t�lzottan �gyes. K�l�n�sen a nagytest� h�mekre igaz, hogy ha fel is m�sznak a f�ra, a v�konyabb �gakra m�r nem mer�szkednek ki, �gy az ott n�v� gy�m�lcs�kh�z csak akkor f�rhetnek hozz�, ha azok magukt�l leesnek. �ltal�ban 18-20 egyedb�l �ll� csoportokat alkotva �l, s e csoportokban mindig csak egyetlen ivar�rett h�m �l. Ez a csoportszerkezet k�l�n�sen akkor jellemz�, amikor a gy�m�lcs�k be�r�se miatt ar�nylag sok id�t t�ltenek a f�kon. M�skor azonban, amikor a talajszinten kutatnak t�pl�l�k ut�n (s igaz�b�l ez a gyakoribb), a kisebb csoportok nagy, ak�r 200 egyedb�l �ll� hord�v� egyes�lhetnek. Ezeken a hord�kon bel�l a sz�kebb csoportok tov�bbra is �lnek, s az egyes csoportok k�z�tt csak laza kapcsolat alakul ki. �gy l�tszik, ilyen m�don jobban tudnak v�dekezni a ragadoz�k ellen, mert am�g a mandrill a n�v�nyeket szereti, a leop�rdok a mandrillokat fogyasztj�k el�szeretettel.

Szaporod�sa

A kis mandrill 168-176 napos vemhess�gi id� ut�n sz�letik meg. Anyja 6-12 h�napig t�pl�lja tejjel, de a fiatalok csak k�s�bb, �gy �t�ves korukra v�lnak ivar�rett�. �llatkertben a mandrillok ak�r 45 �vig is �lhetnek, de a term�szetben ilyen hossz� �lettartamra csak ritk�n akad p�lda.

Term�szetv�delmi helyzete

Az erd�irt�s �s a vad�szat a mandrill �llom�nyait is vesz�lyezteti. A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g a mandrillt a "S�r�l�keny" kateg�ri�ba sorolta.

Az �llatkertek vil�gszerte k�zdenek az�rt, hogy ezt a fajt megments�k a kihal�st�l. Az eur�pai �llatkertek fajmeg�rz� munk�j�t az EEP elnevez�s� nemzetk�zi fajmegment� program hangolja �ssze. A mandrillok eur�pai t�rzsk�nyv�t a Budapesti �llatkertben vezetik.[1] Magyarorsz�gon csak itt �s a Ny�regyh�zi �llatparkban �lnek mandrillok.