A puma egyike a legnagyobb sz�mban el�fordul�, vadon �l� macskaf�l�nek, �gy csak az eur�zsiai hi�zzal, a vadmacsk�val �s a nagy sz�mban el�fordul� leop�rddal tartja a versenyt. Miel�tt a modern ember elkezdett terjeszkedni az amerikai kontinensen, a puma az eg�sz f�ldr�szen megtal�lhat� volt. M�g ma is ez az �jvil�g legnagyobb sz�mban �l� ragadoz�ja, 110 sz�less�gi fokon kereszt�l az �szak-yukoni ter�letekt�l (Kanada) az Andok d�li r�sz�ig megtal�lhat� (a chilei �s argent�nai oldalon egyar�nt). Az egyetlen hely, ahol a puma vesz�lyben van, az Egyes�lt �llamok, f�leg Florida �s a keleti part t�rs�g�ben. Ez legink�bb az ember, a harsog� v�rosok �s egy�b urbaniz�ci�s fejl�d�s, illetve az urbaniz�ci� okozta fokozatos ter�letcs�kken�s miatt van. Amikor a pum�t megtal�lt�k �s �jra felfedezt�k az Egyes�lt �llamok t�bb „vad” r�sz�n is, versenyt kellett v�vniuk a m�r itt �l� macsk�kkal.

Puma popul�ci�k az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban

Az Egyes�lt �llamokban majdnem teljesen kiirtott�k, �m nagy sz�mban t�rt vissza, m�ra csaknem 30 000 egyed tal�lhat� az Egyes�lt �llamok nyugati r�sz�n. Kanad�ban a pum�k a pr�ri nyugati r�sz�n Albert�ban, Brit Kolumbi�ban �s D�l-Yukonban �lnek. �szak-Amerik�ban legs�r�bben a brit kolumbiai Vancouver-szigeten fordulnak el�.

A pum�k fokozatosan terjeszkednek kelet fel�, k�vetve a patakokat �s foly�medreket �s m�ra el�rt�k Missourit �s Michigant. A puma a Fels�-t� �szaki partj�n is megtal�lhat�, ahol 2004-ben egy l�ra t�madt Ely-ben, Minnesot�ban,[1] Nemsok�ra el�rik az Egyes�lt �llamok keleti �s d�li r�sz�t. Folyamatos jelent�sek j�nnek a keleti puma megmaradt popul�ci�j�nak t�l�l�ir�l New Brunswickban, Ontari�ban �s a quebeci Gasp�-f�lszigetr�l.

Az urbaniz�ci� miatt a v�rossz�li ter�leteken a pum�k gyakran ker�lnek kapcsolatba emberekkel, k�l�n�sen azokon a helyeken, ahol nagy sz�mban �l term�szetes zs�km�nyuk, a szarvas. A h�zi�llatokra, mint a kuty�ra, macsk�ra �s haszon�llatokra is elkezdtek vad�szni, �m az emberre ritk�n tekintenek �lelemforr�sk�nt.

Megk�zel�t�leg 4000–6000 puma �l Kaliforni�ban (kb. 1990-es adat) �s megk�zel�t�leg 4500–5000 egyed Colorad�ban.