A v�r�sess�rga bund�j� sak�l h�toldal�t fekete folt takarja, ami a v�ll�t�l a bozontos fark�ig ny�lik. V�ltozatos �l�helyei a nagyv�rosok k�ls� ter�leteit�l a Nam�b-sivatagig terjednek. Az �llatok p�rosan naponta alkonyatig t�pl�lkoznak, a telep�l�sek k�zel�ben �jszaka is. T�pl�l�ka v�ltozatos, mivel elragadja a h�zijuhokat �s a kis borjakat is, ez�rt Afrika egyes vid�kein d�vadnak sz�m�t. A sz�l�k k�z�sen vagy seg�t�kkel gondozz�k k�lykeiket, vackukat n�ha �reg termeszv�rakban vagy a f�ldimalac elhagyott j�rataiban rendezik be. Az Afrik�ban el�fordul� sak�lfajok - a k�z�ns�ges aranysak�l, a pany�k�s �s a sujt�sos sak�l - �ltal�ban ker�lik egym�st, �s csak n�h�ny helyen (pl. a Ngoron-goro-kr�terben) fordulnak el� egy�ttesen.

Testhossz: 45 - 90 cm, farok: 26 - 40 cm. Testt�mege: 10 - 15 kg.

A pany�k�s sak�l (Canis mesomelas) a kutyaf�l�k (Canidae) kutyaform�k (Caninae) alcsal�dj�ba tartoz� ragadoz� faj.

El�fordul�sa

K�t, f�ldrajzilag elk�l�n�lt popul�ci�ja maradt fenn: az egyik Kelet-, a m�sik D�l-Afrik�ban.

• Megjelen�se
• �letm�dja

Szaporod�sa

A p�rz�si id�szak �prilis-szeptember k�z�tt van. A vemhess�g 9 h�tig tart. Egy-egy alomban 4–5 k�ly�k sz�letik; nagy ritk�n 8-9 k�ly�k.

• �rdekess�ge
• Besorol�s